A mozgásszervi
szakértő
Szakorvosaink
Első generációs orvos, aki már gimnazistaként elkötelezte magát az emberekkel való törődés, a testi szenvedéseik tompítása, megszüntetése mellett. Érettségi után a Semmelweis Egyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait, szakot hatodéves korában választott.
2009 óta ortopédiai magánpraxist folytat. Szakmai jártasságát is jelző nyugalma a betegek bizalmában kamatozik. Dinamizmusa munkavégzésében és csapatépítésében is megmutatkozik. Négy gyermek édesapja. Kedveli a hosszútávfutást, kiemelten a kitartást igénylő maratont. A magányos futás mellett, csapatjátékos volta igazolásaként, alig létező szabadidejében alkalmankén kosarazik.
„Utolsó egyetemi évemben éreztem rá, hogy a manualitással járó orvoslással tudnám leginkább a betegek gyógyulását szolgálni. Így köteleződtem el a sebészet és annak egy speciális ága, a baleseti sebészet mellett. Hogy valóban jól döntöttem, azt a Honvéd Kórház baleseti sebészetén eltöltött nyolc évem igazolja, amely alatt megmártózhattam a baleseti sebészet minden bugyrában.”
Ebben az egyedi specializáció-párosításban Dr. Mérai András azonnal ellátandó baleseti sebészettel és hosszabb lefolyású mozgásszervi rehabilitációval is foglalkozik. Kevés ilyen szakpárosítású orvossal találkozhatunk, így tapasztalatai egyedülállóak a területen.
Orvosi pályafutását a régi és új iskola választóvizén kezdte. Általános sebészi végzettséget szerzett, majd arra építette rá a traumatológiai szakvizsgát. A rehabilitációhoz pedig külön kétéves szakmai gyakorlaton kellett részt vennie.Elmondása szerint ez egy nagyon érdekes szakág és mind a mai napig megoldatlan Magyarországon. Ezért rengeteg tennivaló van még a területen.
Dr. Mérai András mindezek mellett hivatásos katona is, összesen 10hónapot töltött afganisztáni misszióban.„Magyarországon kiemelkedő színvonalú a katonai egészségügy, így mi ezzel járultunk hozzá a NATO küldetéséhez.Szavakban nehéz kifejezni, de az ottani sorsokat látni, és abban részt venni embert próbáló feladat volt.Az emberi életről való gondolkodásom változott meg.”
Orvos családban született. Körzeti orvos édesapja „Állami díj” és „Kiváló orvos” kitüntetést kapott. Két testvére és mindkét gyermeke orvos. Már gyermekként elhatározta, hogy az orvosi hivatást választja. Diplomáját 1972-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
1976-ban ortopédsebészetből, 1979-ben balesetsebészetből szakvizsgázott jeles eredménnyel. 1972-1977 között a Hajdú-Bihar Megyei Kórház Balesetsebészeti Osztályán, 1977-2013 között, nyugdíjazásáig a Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján dolgozott, egyetemi docens, a Klinika igazgatóhelyettese, a baleseti ellátás felelőseként.
A térdízület csőtükrözést (artroszkópiát) és a protézis műtéteket Németországban (Rostockn, Eisenberg), Svájcban (Basel) és USA-ban (Portsmouth) sajátította el. 1993-ban „Az orvostudomány kandidátusa”, 1996-ban Ph.D. fokozatot szerzett. Több mint 35 éven keresztül részt vett az orvostanhallgatók, a szakorvosjelöltek magyar és angol oktatásában, a szakorvosok továbbképzésében.